2018. január 19., péntek

Dány


Amióta Pesten élek főként Dány környékén fotózok. Ezt köszönhetem Miki barátomnak. Nehézségeimen segítve volt kedves és használhattam a fotós lesét. Ez a les volt erdőben és kaszálón, de mindig volt valami a les előtt.

Egy alkalommal 2016 telén mentem a leshez a szokott időben. Megérkezésemkor meglepődve tapasztalom, hogy az üveg össze van törve. Egy Őz, vagy egy vaddisznó lehetet? Ezt sose tudom meg. Ennek ellenére beültem a lesbe és igyekeztem a hátsó részébe meghúzódni. Az erdőt hó lepte el. Nem sok hó esett, de annyira pont elég, hogy már a fotókon látszódjon. Ezt kihasználva próbáltam olyan képeket csinálni, amin a hó elmosva látható.

Így üveg nélkül gyorsan észrevettek a madarak, ezért élőképes módon fotóztam, a lehető legkevesebb mozgással. Lapulva a lesben észrevettem a kijelzőn egy rókát. Óvatosan oda nyúltam a géphez és exponáltam. Hát ilyen lett.





Több alkalommal is voltam itt, de a képet, amit elterveztem nem sikerült elkészítenem. Ennek ellenére nincs okom panaszra. Madarakból volt bőven, egyszer egy őz is erre járt, illetve a korábban említett róka.

Ez a hely amúgy is emlékekkel teli. Volt, amikor az erdő szélén elakadtam és csak több órás munkával tudtam kiszabadítani az autót. Olyan eset is volt, hogy nem mentem be kocsival a lesig - pont a nagy sár miatt - inkább kint maradtam az aszfaltos út szélén, amit egy órás gyaloglás követett a nagy sárba. Ebben csak az volt a nehézség, hogy cipelni kellett a fotós cuccot és a döghúst is, amik enyhén szólva kicsit nehezek voltak.





 

Jelenleg ez a les egy új helyen van, egy kisebb kaszálón. Itt még annyira friss minden, hogy ide még nem nagyon szoktak a madarak. De bizakodó vagyok, mert a hely jónak tűnik.

 

3 megjegyzés: